Aktuális információk

Rendezvények

Irodánk és a Német-Magyar Iparkamarával együtt szervezett konferencia.
"A gépjármű felelősségbiztosítás új szabályozása"
2010. október 14.

A LIDC Versenyjogi Egyesület konferenciája.
"Versenyjog - biztosítás"
2010. október 21.
Előadó: dr. Zavodnyik József GVH, a Versenytanács tagja, korreferensek: dr. Kiss Ferenc Kálmán ügyvéd, dr. Bárd Károly ügyvéd, Bárd, Cseri és Társai Ügyvédi iroda.

A Magyar Jogász Egylet Biztosításjogi Szakosztálya 2010. november 25-26. között rendezi meg a XI. AIDA Budapest Biztosítási Kollokviumát. A kollokvium témája: "A gépjármű felelősség biztosítás időszerű problémái (jogalap, az áldozatok fokozott védelme, a kárrendezés nemzetközi gyakorlata)  A kollokvium programja és jelentkezési lapja a www.aidahungary.hu weblapon érhető el.

(A Magyar Jogász Egylet Biztosításjogi Szakosztálya, melynek elnöke irodánk partnere elnöke - rendezvényeit, közleményeit a www.aidahungary.hu weblapon találhatják. A szakosztály hírleveleit, értesítéseit megkapja, ha regisztrál. A regisztrálás formáját a jelzett weblapon találja. A regisztrálás díjtalan.)

Jogszabályok

Alkotmányellenes, hogy az építési vállalkozó a megrendelő ingatlanjára jelzálogjogot jegyeztethet be.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2010. március 29-én hozott határozatában a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 402. § (2) és (3) bekezdésének alkotmányosságát vizsgálta abból a szempontból, hogy a vállalkozókat megillető, a megrendelők ingatlanára bejegyeztethető jelzálogjog nem sérti-e a tulajdonhoz való jogot, valamint a jogbiztonság követelményét. A hivatkozott rendelkezések értelmében építési szerződés esetén a vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon — díjkövetelése erejéig — jelzálogjog illeti meg, amely a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Ezen rendelkezéseket a jogalkotó a vállalkozói „körbetartozások” mérséklése érdekében illesztette a Ptk.-nak az építési szerződésekre irányadó szabályai közé.

Az Ab kimondta, hogy a kötelező jellegű, ingatlantulajdont terhelő jelzálogjog – mint tulajdoni korlátozás – közvetlenül az egyes vállalkozók magánérdekét, közvetve azonban a megrendelők teljesítési hajlandóságának növelését, mint a vállalkozói körbetartozások megszüntetését eredményező közérdeket, összességében pedig a nemzetgazdaság érdekét is szolgálja. Ugyanakkor a vizsgált jogintézmény – mivel nem tartalmaz megszorító feltételeket sem az építési beruházások jellege, sem értékhatára tekintetében – megbontja a polgári jog egyik lényegi elemét, a felek közötti érdekegyensúlyt, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza. Azt sugallja, mintha minden vállalkozó, minden megrendelővel szemben, minden esetben gyengébb fél volna, ezért fokozott védelemre szorulna, ez azonban nem minden esetben igaz.

Amíg a körbetartozások mérséklése alkotmányossági szempontból elfogadható jogalkotói cél, addig ezzel éppen ellentétesen a szabályozás garanciákat nélkülöző, túl tágra szabott kerete a kisebb munkák elvégzését megrendelő ingatlan-tulajdonosokat hozza aránytalanul kiszolgáltatott helyzetbe a vállalkozókkal szemben. Összességében tehát az alkotmányosan elfogadható célt szolgáló intézményt a jogalkotó nem megfelelő módon illesztette a Ptk.-ba és ezen keresztül a jogrendszerbe.

Ezen indokok miatt az Ab megállapította, hogy a Ptk. 402. § (2) bekezdése a megrendelő tulajdonhoz való jogát aránytalanul korlátozza, hatályba léptető rendelkezéseivel együtt nagyfokú jogbizonytalanságot eredményez, mindezek miatt ez a törvényi rendelkezés – a hozzá kapcsolódó (3) bekezdéssel együtt – alkotmányellenes, így azokat megsemmisítette.

A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

A határozat megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján (www.mkab.hu).

 

Építtetői fedezetkezelés            
 
Mint ahogyan azt a fenti alkotmánybírósági határozat is megállapítja, az építőipar területén fennálló egyik legsúlyosabb probléma a szerződésszerű teljesítések kifizetésének elmaradása miatt kialakuló tartozási lánc. Az építőipari kivitelezés területén megoldandó feladat a szerződő partnerek - a szerződés másik fél általi - teljesítésbe vetett bizalmának helyreállítása. Ennek hatékony, egyes európai államokban is alkalmazott módja a szerződés fedezetének harmadik független személy kizárólagos rendelkezése alá helyezése útján történő biztosítása. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet bevezeti az építőipari beruházások területén az építtetői fedezetkezelés rendszerét, amelyben a fedezetkezelő elsődleges feladata az építési beruházás megvalósításához szükséges fedezet, valamint a vállalkozó kivitelező által nyújtott pénzügyi biztosítékok célhoz kötött felhasználásának biztosítása. A célhoz kötött felhasználás biztosítása magába foglalja egyrészt a vállalkozó kivitelező, másrészt az alvállalkozó kivitelező szerződésszerű teljesítése ellenértékének kifizetését is. A fedezetkezelői rendszer bevezetésével – a várakozások szerint - a tartozási lánc kialakulásához vezető okok küszöbölhetőek ki.

A fedezetkezelő elkülönített bankszámlán kezeli az építtető pénzét, amely az építési ütemtervnek megfelelően érkezik rá. Ez nem kerülhető meg, minden ütem anyagi fedezetét át kell utalni, a fővállalkozó és az alvállalkozó pedig ennek hiányában nem köteles megkezdeni a munkát. A rendszer egyúttal azt is igazolja, hogy az építtető rendelkezik a megrendelt munkálatok ellenértékével, és nem a fővállalkozó- és alvállalkozók „megelőlegezett munkája” a fedezet.

A fedezetkezelő igénybevétele kötelező a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő, vagy meghaladó építési beruházás esetén. Kötelező a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, de a közösségi értékhatárt (ez építési beruházások esetén jelenleg 5.150.000 euró) elérő, vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén. Az első esetben a Magyar Államkincstár, míg a másodikban vagy a Kincstár, vagy pedig a hitelintézeti törvény szerint üzletszerű letétkezelést pénzügyi szolgáltatásként végezni jogosult szervezet lehet fedezetkezelő.

Az elkövetkezendő hónapok gyakorlati tapasztalatai nagyon érdekesek lesznek, és megmutatják, hogy segít-e a vitákban egy alapvetően pénzforgalmi szolgáltatást vállaló szereplő.

Építőipari beruházásokban –a fenti problémákra is tekintettel – már a szerződéskötést megelőző tárgyalások alkalmával, valamint a szerződéskötéskor és a szerződések teljesítésének folyamatában is elengedhetetlennek tartjuk az ügyvédi közreműködést, hiszen egy megfelelően kidolgozott, az ügyfél érdekeit figyelembe vevő és azokat rögzítő szerződési konstrukció kidolgozásával, megfelelő biztosítékok beépítése mellett a későbbi jogviták nagy része elkerülhetővé válik.